A BUX az idei év egyik legjobban teljesítő tőzsdeindexe volt a világban. A felülteljesítés azonban csupán arra volt elég, hogy az index most körülbelül ugyanazon a szinten álljon, mint az év elején. Mi lesz a folytatás? Elfogy a befektetői szufla, és követi lefelé a világ főbb indexeit a BUX is, vagy a konvergencia ralli kezdeténél állunk?
Ezen kérdésekre keressük az alábbiakban a választ a technikai elemzés eszköztárának segítségével.
Charles Dow (1851 - 1902) neve valószínűleg nem ismeretlen a tőzsde világában valamennyire jártas befektetők számára, hiszen ő volt az, aki megalkotta a Dow Jones Industrial Average (DJIA) indexet 1897-ben, mely akkor 12 tagot számlált. (Szintén ő alkotta meg a ma már kisebb jelentőségű Dow Jones Transportation Average-et is, mely 20 vasúttársaság papírját tartalmazta.)
Charles Dow azonban igen aktívnak bizonyult a technikai elemzés területén is, 1900 és 1902 között egy sorozatot publikált a Wall Street Journal hasábjain, mely Dow Theory néven vált ismertté, ami a technikai elemzés egyik mérföldkövének számít. Dow egyébként pénzügyi újságíró és a Wall Street Journal főszerkesztője volt.
A Pannonplast részvényének árfolyama kisebb megszakításokkal öt éve folyamatosan esik.
Egy igen elterjedt és közkedvelt eszköz a technikai elemzés eszköztárában a Fibonacci számok alkalmazása, mely azon túl, hogy könnyen és egyszerűen használható, egyértelmű támasz és ellenállási szinteket jelül ki. Alábbi írásunkban a számsorozat hátterével és tőzsdei alkalmazásával foglalkozunk, és a módszer hasznosságát igazolandó bemutatunk néhány példát is.
Nem mellékes a helyes befektetési döntés meghozatalához az árfolyamon kívül a forgalom alakulása sem, melyet általában figyelmen kívül hagynak a technikai indikátorok. Az alábbiakban azonban egy olyan eszközt mutatunk be, mely elsősorban a forgalom alakulásának nyomon követésével segít a befektetési döntéskor. Az indikátor legfontosabb tulajdonságainak, számítási módjának, valamint vételi és eladási jelzéseinek ismertetése után természetesen kitérünk a portfolio.hu interaktív grafikon rajzolójának
A befektetőket talán a legjobban érdeklő kérdés, hogy hogyan tudják meghatározni a túlvett és a túladott szinteket egy adott részvény esetében. Ezeknek a megítéléséhez nyújtanak segítséget az igen népszerű, valamint könnyen és egyszerűen használható technikai elemzési eszközök, a Stochastic Indikátorok. Ezeket az indikátorokat mutatjuk be alábbi írásunkban, ismertetve legfontosabb - előnyös és hátrányos - tulajdonságaikat, vételi és eladási jelzéseiket, majd természetesen kitérünk a portfolio.hu interaktív grafikon rajzolójának
Nagyot változott a világ a 9,000 pontot tesztelő május elejéhez képest a BÉT-en befektetők számára. A BUX index egy hónap alatt 1,000 pontot esett - ilyen rövid idő alatt ekkora buktára 2001 februárja óta nem volt példa. Akkor kevéssel 8,000 pont feletti szintről (melyre előtte a novemberi 6,700-as mélypontról kapaszkodott fel az index) sikerült a 7,000 pontos tartományba csökkennie az indexnek, ahonnan egy havi pihenő után még tovább esett újabb 500 pontot az index.
Tavaly a nyárnak június 1-én 7,100 pontos szintről futott neki a BUX, és rendkívül alacsony forgalom és érdektelen kereskedés mellett az augusztus végét 6,355 ponton zárta. A historikus adatok tehát túl sok jóval nem kecsegtetnek a nyári kereskedés idejére a hazai részvénypiacon.
Az idei év többször megjátszható spekulációs játéka volt a 900 Ft-os szintnél MATÁV-ot venni és 1,060 Ft-nál eladni. Az 1,060-as Fibonacci-szint erejéről már többször is volt alkalmunk szólni, ezúttal a 900 Ft-os támasz szint erejét próbáljuk technikai elemzés eszközeivel megvizsgálni, s indikációt adni a lehetséges közeljövőbeli fejleményekre.
Fibonacci szint
Az OTP egyértelműen a piac vezető részvénye volt az elmúlt hónapokban. A vezető viselkedése alapvető iránymutatást adott a piacnak az emelkedésekben és a korrekciókban egyaránt. Az OTP részvényével foglalkozó március eleji legutóbbi technikai írásunkban
Kiszámoltuk, mit okoz Orbán Viktor legújabb bejelentése.
A titkosszolgálatok tanácsának ellenére tesz így.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
